Ezzel a beszélgetéssel húsvét előtt szerettem volna kedveskedni Nektek, de tudjátok, hogy van ez. Anya tervez... Úgyhogy fogadjátok sok szeretettel most, anyák napja előtt. :-) ( Végeredményben mindkettő tavaszi ünnep. ;-) )

Zöld húsvét blog: Kedves Filcildi! Először az adventi időszakban beszélgettünk. Hogyan teltek az ünnepek?

Filcildi: Igen, valóban. Köszönöm kérdésed, a két kis gazfickóm mellett csendről vagy nyugalomról, ugye, szó sem lehetett, de együtt voltunk családi körben és ennél több nem is kell. 

Zöld húsvét blog: Nálatok mi a sorsa a karácsonyi díszítéseknek? Elcsomagolod és a következő karácsonykor is felhasználod őket?

Filcildi: Persze, a karácsonyi díszeket és dekorációt évek óta gyűjtögetem, van egy saját kis (értsd: óriási) doboza.  A csomagolópapír is újrahasznosításra került évek óta, ebből már-már sportot űztünk a családban. Sajnos idén fel kellett függesztenem ezt a hagyományt, ugyanis a gyerekek egyre szemfülesebbek és mivel szeretném még jó néhány évig megőrizni számukra a karácsonyi csodát, nem tehetem meg, hogy jövőre ugyanabból kapják, mint most. 

Zöld húsvét blog: Hogyan viseltétek az elmúlt három hónap szeszélyes időjárását?

Filcildi: Nem is annyira az időjárással volt gondunk, hanem a vele járó bacilus- és vírusinvázióval. Sajnos elég sokat voltunk betegek, szinte minden héten köhécselt valamelyikünk négyünk közül. 

Zöld húsvét blog: Mivel készülsz a húsvéti, tavaszi dekorációkra vágyóknak?

Filcildi: Pont emiatt a sok betegeskedés miatt, most csak megrendelésre dolgoztam. De az elkészült művek között volt asztali dekoráció, húsvéti fára akasztható dísz, a locsolásért járó csokit helyettesítő nyuszifigura és természetesen koszorú is. 

Zöld húsvét blog: Hogyan telik nálatok a húsvét?

Filcildi: A karácsonyhoz hasonlóan családi körben. A fiúk természetesen mennek locsolkodni. Már a kicsi (májusban lesz két és fél éves) is tudja a „Zöld erdőben jártam”-ot, bár csak az általa rövidített verzióban, ami a négy sorból az elsőt és az utolsót jelenti. 

Zöld húsvét blog: Milyen ötleteid vannak a húsvétot követő időszakra?

Filcildi: Szerencsére a virágok bármelyik évszakban szívesen látott díszei a lakásnak, pláne az a fajta, ami nem hervad el, nem kell locsolni, egyszerűen csak jó ránézni. Így továbbra is készítem az asztali díszeket, ajtóra akasztható koszorúkat, kopogtatókat. De anyák napjára szeretnék szálas virágot, csokrot is kipróbálni. 

Zöld húsvét blog: Nagyon köszönöm, hogy most is szántál időt a válaszadásra, és izgatottan várom az új alkotásaidat.

Az egyházi évnek két ünnepköre van: a húsvéti ünnepkör és a karácsonyi ünnepkör. A húsvéti ünnepkör a régibb, amely a Septuagesima (hetvened), azaz a farsang utolsó vasárnapja előtti vasárnappal kezdődik és a pünkösd utáni szombattal ér véget.

Kép forrása

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel farsang vasárnapja és követi ötven nap múlva a pünkösd. Bár a nicaeai zsinat i.sz. 325-ben a többségben levő nyugati vélemény alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap tartassék – amely mindig a márc. 22-e és ápr. 25-e közötti időre esik –, ez az időpont húsvét megünneplésére csak a 8. sz. óta vált általánossá. Hazánkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották.

Kép forrása

Nagyböjt hamvazószerdától húsvét vasárnapját tartó időszak; az egyház tanítása szerint húsvét előkészületi ideje böjttel, önmegtartóztatással. A húsvétot megelőző böjt kezdetben csak nagypénteken és nagyszombaton volt szokásban. I. sz. 336-tól már magában foglalta a húsvétot megelőző hetet. A 40 napos böjt a 4. sz.-tól fokozatosan alakult ki. A római egyházban a 7. sz. elején vált szokássá a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt. Ezt a szokást II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe. Azonban a nagyböjt kezdete általában hamvazószerda volt, amit a farsang utolsó napja – húshagyó kedd – előzött meg.

Nagypéntek a húsvétot megelőző péntek, a kereszténység e napon emlékezik Jézus kereszthalálára. Bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt, a kereszténység századai alatt számtalan kereszténység előtti képzet, a tavaszkezdetre utaló hiedelem, szokás kapcsolódott e naphoz.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon